< WebKészítés /> interaktív webszerkesztő tananyagok
Táblázatok
Bizonyos helyzetekben jól jön, ha táblázatba rendezzük a dolgainkat. Szebb, átláthatóbb, rendezettebb lesz tőle oldalunk. Nem is beszélve arról, hogy a táblázat keretrendszerébe könnyen illeszthető az oldalak felülete.
A táblázat, mint blokk egység, a két <table>
címke közé kerül. A <table>
attribútumai lehetnek a már ismert width
, height
és a summary
, ami egy összefoglaló leírást tartalmazhat a látássérültek felolvasó programjainak. Az XHTML-ben már elavult a border
. Ha értéke =
, a böngészőtől alap vonalvastagságot kap, ha értéke "border"
0
, akkor pedig osztóvonalak nélküli mátrixot kapunk. Ugyancsak elavult a cellspacing
(szomszédos cellatávolság) és a cellpadding
(tartalom és vonal távolsága). Ezeket inkább később, CSS-sel adjuk meg. A táblázat címét (vagy felette álló magyarázó szövegét) a nyitó és záró tábla címkén belül a <caption>
és a </caption>
tag szegélyezi.
Minden egyes sort a <tr>
(Table Row) vezet be és (</tr>
) zár le. A cellákat ezek közé kell elhelyeznünk a <td>
és </td>
tag-ekkel. Ezek közé kerülhet a tartalom. (Lásd: Ms Excel) Ha egyes cellák fejlécként funkcionálnak, a <th> </th>
(Table head) címkére cserélhetjük a <td> </td>
-t. Utóbbiakban szintén használhatjuk a width
-et és az elavult
és align
="left/center/right"
-t, melyek a cellák tartalmát igazítják vízszintesen (jobbra/középre/balra) illeve függőlegesen (fent/középen/lent). A HTML és XHTML nyelvben létezik még a valign
="top/middle/bottom"
<thead> </thead>
(táblázat fejléce), a <tbody> </tbody>
(táblázat törzse) és a <tfoot> </tfoot>
(táblázat lábléce), melyeknek a böngészők nem igazán tulajdonítanak nagy figyelmet. A lényege, hogy a <thead> </thead>
tartalma mindig fölé illetve a <tfoot> </tfoot>
-é mindig alá kerül a <tbody> </tbody>
-nak, bárhol is van a table címkén belül a kódban. A gyakorlatban ritkán tesszük ki őket.
Megesik, hogy össze kell vonnunk néhány cellát pl. közös cím érdekében. Ezt úgy tehetjük, hogy pl. a 3 <td>
vagy <th>
helyett csak egyet nyitunk és benne a
attribútumnak azt az értéket adjuk (3), ahány cellát összevonnunk vízszintesen. Függőleges egyesítéshez pedig a colspan
=""
rowspan
alkalmazandó.
Mivel a vízszintes osztások könnyen csoportosíthatók és együtt formázhatók (lásd.: <tr>
), a függőleges oszlopok pedig nehezen egyesével, ezért létrehozták a függőleges irányú csoportosításra egy módszert, melynek fő eleme a <colgroup> </colgroup>
és ennek belső elemei a <col />
-ok. Csak el kell helyeznünk a <thead>
ésatöbbin kívül, de még a <table>
-n belül ezeket a csoportokat (akár többet is). Itt megadhatjuk a már ismert módon az egyes oszlopcsoportokra a tulajdonságokat az ismert attribútumokkal. Bennük pedig ahány oszlopra vonatkozik annyi <col />
-t helyezünk el. Ezek szintén megkaphatják az előbb említetteket, illetve még itt lehetőség nyílik a
-nal a span
=""
<td>
-khez hasonló módon összevonni az azonos tulajdonságú oszlopokat. Valószínűleg elsőre nem teljesen világos, így a mellékelt gyakorlat hivatott oszlatni a káoszt. Megjegyezném még, hogy ez a módszer elég újkeletű (XHTML-lel jött be), így nem minden böngésző tolerálja. Érdemes inkább minden egyes <td>
-ben megadni a formázást, ha lehet.
Általános blokk elem
Említettem már, hogy a táblázat régen tökéletesnek bizonyult a honlapok grafikájának tárolására, azonban elég bonyolulttá tette a honlapokat a nem pc-s felhasználók számára. A CSS elterjedésével a <div> </div>
általános blokk elem hasznosabb módszer lett. (Ne keverjük a <span> </span>
általános sorbeli elemmel!) A <div>
-ek a tanult id
-vel azonosíthatók (későbbi formázásnál így fogunk hivatkozni rájuk), egymásba ágyazhatók, elrejthetők. Persze ha csak két hasábra kell bontani a szöveget a táblázat is jó, de bonyolultabb esetekben javallott az áttérés.
Eddig még senki sem írt hozzászólást... Légy te az első!
Új hozzászólás írásához lépj be fiókodba vagy regisztrálj oldalunkon!