< WebKészítés /> interaktív webszerkesztő tananyagok

Mire hivatottak a hivatkozások?

Az ötlet, hogy dokumentumok közt kapcsolatot létesítsünk egymásra mutató elemekkel már a HTML előtt is jelen volt, mégis a világhálót segítette mai pozíciójára. Az ilyen funkcióval bíró elem, az ún. hivatkozás lehet bármi, egy kép, egy szó, egy nyomógomb... Közös bennük, hogy a böngészőben a közismert kéz kurzor jelenik meg, ha fölöttük tartjuk egérmutatónkat.

Az <a href="cim" title="gyorstipp" >szoveg</a> (anchor, azaz horgony) címke segítségével hozhatunk létre ilyen linket (magyarul hivatkozást). A nyitó és záró címkék közé írt szöveg fog megjelenni a link szövegeként. A kezdő címkébe mindössze a href attribútumot kötelező írni. Illetve a title ajánlott még a felhasználók miatt. Utóbbinak az értéke fog megjelenni mikor az egeret fölötte tartjuk, előbbinek az értéke annak a weblapnak vagy fájlnak (általánosan: erőforrás) a címe, ahová a link mutat. Ez a cím tulajdonképpen egy elérési útvonal a fájlhoz.

További attribútumok még a tabindex, mely értéke az a szám, ahányadik TAB után ugorik linkünkre a kijelölés, illetve az accesskey, melynek értéke egy karakter, amit megnyomva ugrik ide a kijelölés. A type-pel pedig a cél fájl MIME típusát definiálhatjuk előre. Érdemes még megjegyezni, hogy ez a Tag sorbeli, tehát egy blokk egység köré nem tehető.

Erőforrások megnevezése

Hogy bármit egyértelműen meghatározhassunk az interneten, un. URL-t (Uniform Resource Locator-t ~ egységes erőforrás-megnevezőt) használunk. Egy URL a következőképpen néz ki: protokoll://felhasználónév:jelszó@teljes_tartománynév_vagy_IP:port/dokumentum_elérési_útvonala . A protokollal kiválasztjuk a szerveren végrehajtani kívánt szolgáltatást. Néhány ismert: http, ftp, mailto, file... őket a kettőspont zárja le. A // után és a / előtt a szerver elérését kell megadnunk domain címmel vagy IP-vel. Ezt követi kettősponttal a szolgáltatás portszáma. Ez honlapoknál általában 80, ftp-nél általában 25. Ha nem névtelen bejelentkezést használunk, akkor ezt megelőzi még egy @ és előtte a felhasználónév és kettősponttal utána a jelszó. Belátható hogy ezen bejelentkezési mód lehetséges, ám nem feltétlen biztonságos. Végül a / után pedig magának a kívánt dokumentumnak az elérését adhatjuk meg a Linuxból ismert könyvtárszerkezet jelöléseivel (/). A file: protokoll esetén pedig az aktuális operációs rendszer könyvtárszerkezetének jelölése kell. Pl: Windowsnál a vissza per (\). Ezt követhetik még lekérdező, értékadó (?paraméter=érték&param2=érték2&...), dokumentumon belüli jelölő (#), stb.

A hivatkozás URL-jét megadhatjuk abszolút módon, mikor a teljes fenti URL-t kiírjuk. Pl.: "file://C:\server\honlapom\kepek\kep.jpg" vagy "http://www.honlapom.hu/kepek/kep.jpg" Hátrány, hogy csak az adott helyi gépen vagy internetcímen működik. Az efféle problémát a relatív módszer oldja meg. Pl.: "kepek/kep.jpg" Ebben az esetben a példabeli kép helye a weboldalunkhoz képest lett meghatározva, ami később automatikusan kiegészül az adott weboldal teljes URL-jével. Ilyenkor mindig a Linuxbeli könyvtárjelölőket kell használnunk (/). Az egy mappával feljebblépést a ../ jelöli, ezt kell ismételni, akárhányszor egy szinttel feljebb lépünk. Tehát ha 2 mappával feljebb található a weblaptól, akkor: "../../kepek/kep.jpg" Érdemes még tudni, hogy egy a fejlécben elhelyezett <base href="http://www.honlapom.hu" /> az összes relatív útvonalat az itt megadottal egészíti ki és nem a weboldalunk URL-jével. E sorral minden relatív hivatkozás abszolúttá tehető.

Lehetőség nyílik még lapunkon belüli ugrásokra, ún. helyi hivatkozásokra vagy könyvjelzőkre is. Ekkor egy a már előre definiált id="azonosito"-vel rendelkező elemhez ugorhatunk az <a href="#azonosito">Ugrás az azonosítóhoz!</a> módszerrel. Természetesen a # előtt abszolút URL-t is megadhatunk.

KódTesztelő a gyakorláshoz

Itt fűzném még hozzá, hogy vannak bizonyos gyakori hibák, melyeket jó, ha figyelembe veszel a szerkesztéskor. Internetcímek esetén mindig normál per jelet alkalmazunk (/) a Windows vissza per jelével (\) ellentétben. A fájlok nevében lehetőleg ne használj ékezeteket, szóközöket és speciális karaktereket sem! Ha mégis szükséges, akkor ezt az URL-ben csak kódolva teheted. (pl: %xx, ahol az xx a karakter kétjegyű, hexadecimális ASCII kódja) Az & karaktert XHTML-ben csak így lehet: & ! Végül pedig általában a szerverek kis/nagybetű érzékenyek! Szóval, ha a fájlod nagybetűvel kezdődik, akkor a honlapod hivatkozásában is úgy add meg azt!

Ugrás az oldal tetejére!

Ugrás a következő oldalra!

0 hozzászólás