< WebKészítés /> interaktív webszerkesztő tananyagok
Hasznos tanácsok
A kódban elhelyezhetünk megjegyzéseket a <!--
és a -->
jelek közt, miket a böngésző figyelmen kívül fog hagyni, tehát nem jelenít meg. Segítségükkel magyarázatokat fűzhetünk a kódhoz, ami lássuk be, a későbbi szerkesztéshez jól fog jönni. Másik alkalmazása, hogy vele egy hosszabb-rövidebb kódrészletet gyorsan eltűntethető. Ez főleg teszteléskor jelent előnyt.
Az mindegy, hogy a HTML kódban hány üres sort írunk, és van-e sortörés vagy üres sor a nyitó és a záró címke között. Így célszerűbb az egymásba ágyazódó részeket egyel több TAB-bal tagolni. A jól áttekinthető kód nagyban megkönnyíti a későbbi hibakeresést.
A lehetőségekhez mérten igyekezzünk minél kevesebb formázást vinni közvetlenül a tartalomba. A következő fejezettel (CSS) teljesen szét fogjuk tudni választani a kinézetet és tartalmat, ami több okból is hasznos.
A honlap tervezésekor ügyelnünk kell, a lehető legszélesebb felhasználói kör igényeit kielégítsük. Gondolnunk kell pl. a hátrányos helyzetű embertársainkra is. Az akadálymentes honlapok nem csak a látássérülteknek segítenek, hanem a keresők robotjai is könnyebben találnak találatot oldalunkon.
Teszteljük honlapunk a leggyakrabban használt böngészők mindegyikén, csak így lehetünk benne biztos, hogy mindenki egyformán élvezheti munkánk gyümölcsét. Ajánlott észben tartani, hogy a HTML nem programozási nyelv, inkább ajánlások sora a megjelenésről a böngésző felé.
Mindig törekedjünk arra, hogy az általunk írt HTML és CSS kód érvényes legyen! Az érvényesség azt jelenti, hogy a DTD-ben leírt szabályokat betartjuk, és csak létező címkéket és attribútumokat használunk. A HTML kód helyességét a http://validator.w3.org/ címen ellenőrizhetjük. Hibás kódot ne adjunk ki a kezünkből! Nem elég egy lapot, hanem honlapunk minden egyes oldalát külön-külön le kell ellenőrizni! Hiszen mindegyik különálló HTML kódot tartalmaz. Ha egy weboldalunk megfelelt a tesztnek, akkor azt mondjuk rá, hogy érvényes. (angolul: valid) Ilyenkor büszkélkedhetünk a kitehető hitelességet jelző ikonokkal.
Eddig nem firtattam, de a HTML-nek és az XHTML-nek különböző a MIME típusa. Az XHTML fájlok valójában XML fájlok. A lényeg, hogy egy HTML oldalt text/html típusban, egy XHTML oldalt viszont application/xhtml+xml típusban kellene küldeni. Azonban a legelterjedtebb böngésző, az Internet Explorer, nem ismeri fel az application/xhtml+xml típust! Ha betartjuk a HTML kompatibilitásra vonatkozó feltételeket (a kompatibilitásnak megfelelőek voltak az eddigi leckék), akkor text/html típusban is küldhetők. Az XHTML 1.1 oldalakat viszont csak application/xhtml+xml típusban ajánlott küldeni, amit az IE nem ismer, ezért nagyon kevesen használnak XHTML 1.1-et.
MIME típus | HTML 4.1 | XHTML 1.0 (kompatibilis) | XHTML 1.0, 1.1 |
---|---|---|---|
text/html | kötelező | lehet | nem kellene |
application/xhtml+xml | tilos | így kellene | így kellene |
Végszó
...fuss el véle! Gratulálok, már birtokában vagy a honlapszerkesztés alapjainak. Ha még nem vagy biztos a dolgodban, az összefoglaló kódjegyzéket itt találod! Ha csinosítgatnád tovább weblapjaid, találkozzunk a CSS fejezetben!
Eddig még senki sem írt hozzászólást... Légy te az első!
Új hozzászólás írásához lépj be fiókodba vagy regisztrálj oldalunkon!