Szövegformázás

Szinte folyamatosan szükségünk van arra, hogy bizonyos szavakat, szövegrészeket emeljünk ki, színezzünk át stb. Az XHTML-ben szándékosan kerültem ezek tárgyalását, itt viszont látni fogjuk, CSS segítségével, ezt hogy tehetjük meg. A formázandó szövegrészek kijelölésére szokás használni a tanult <span class=""><span> címkét. Emlékezzünk csak vissza, hogy a class, style és id attribútumokkal hogy ruházhatók rá stílusok...

A font-style: dőlt betűs szöveg megjelenítését teszi lehetővé a következő értékekkel: italic és oblique. Ha normal-t használunk, akkor nem lesz dőlt szöveg.

A font-weight: a betűk vastagságát adja meg. Lehet: normal (normál), bold (félkövér), bolder (félkövérnél vastagabb), lighter (normálnál vékonyabb), vagy 100-tól 900-ig a kerek 100-as értékek. Ez utóbbi amolyan vastagítási skála, ahol a 400 a normálnak, a 700 pedig a félkövérnek felel meg. Bár elvileg széles skálán állítható a vastagítás, a böngészők csak a normal vagy a bold értéket veszik figyelembe! Tehát vagy vastagíthatjuk a betűket, vagy nem csinálunk vele semmit.

A font-size:-zel variálhatunk a méreten is. E tulajdonság értékéhez csak a következőket ajánlott megadni: %, em, smaller, larger. Ugyanis ezek az értékek a szülő elem méretéhez képest relatívan adják meg a betűméretet. Ha abszolút értékeket használunk, akkor a betűméret eltérhet a látogató által megszokottól a különböző eszközökön. Abszolút méretet csak nyomtatási stíluslaphoz használjunk, ezek a következők: xx-small, x-small, small, medium, large, x-large, xx-large. Ezek ebben a sorrendben növekednek. Ide sorolható még a pt-ban és px-ben megadott számérték is.

Talán a legismertebb formázási mód, a font-family:-vel elérhető betűtípus beállítás. Felmerül egy fontos probléma itt. Mit kezdjen a böngésző, ha az adott gépre nem lenne telepítve a kívánt betűtípus? Az elkerülés érdekében nem konkrét betűtípust adunk meg itt, hanem a használandó típusokról egy prioritásos listát. Ha az első megadott típus nem található, akkor próbálkozik a másodikkal és így tovább. Pl: Arial, "Times New Roman", Verdana; Használhatunk általános típusokat is (betűcsaládok) mint, serif és sans-serif vagy cursive vagy fantasy vagy monospace.

Ismét eljött egy új rövidítő tulajdonság ideje. A font: az összes eddigi tulajdonságot beállítja, a következő sorrendben: font-style font-variant font-weight font-size font-family. Eggyel még lógok, tudom... az lejjebb kerül tisztázásra. (Jah, a következők már nem kezdődnek font-tal, így őket ne is próbáljuk beleerőszakolni ebbe a rövidítőbe.)

További klasszikus formázás lehet az aláhúzás, fölé húzás és áthúzás. Őket a text-decoration: underline, overline és line-trough értékeivel csalhatjuk elő. Ez a tulajdonság kaphat még: none és blink értéket is. Előbbi az imént felsoroltakat tiltja, utóbbi pedig villogó szöveget képez. Ezt sajnos nem támogatja az Internet Explorer.

A gyakorlottabb felhasználók általában a sorközök megadására is ügyelnek. Nekik a line-height: lesz hasznos tulajdonság, ami lehet: normal és hosszmérték Hasonló értékeket kaphat a karakterek közti távolságot (betűköz) szabályozó letter-spacing: is. Ugyanez a helyzet a word-spacing:-gel is, ami a szavak közti közöket állítja be.

A közök után térjünk át a betűk nagyságára. A text-transform: tulajdonság a szöveget kisbetűssé (lowercase), nagybetűssé (uppercase), vagy minden szót nagy kezdőbetűssé (capitalize) változtat. Természetesen ez is kaphat none értéket. A font-variant: hasonló funkcióval bír. Vele kis kapitális szöveget gyárthatunk, ha értéke small-caps. Más esetben, mint megszokhattuk, a normal használatos.

Ha igazítani szeretnénk a szövegünket valamely oldalra, akkor a text-align: tulajdonságot kell magdnunk a következő értékek egyikével: left (balra), right (jobbra), center (középre), vagy justify (sorkizárt). Ez utóbbi arra jó, aki nem ismerné a kifejezést, hogy a szóközök nyújtásával a margóhoz igazítja a sorok végét.

Előfordul, hogy a könyvekből ismert módon beljebb szeretnénk húzni a bekezdések első sorát. Erre a text-indent: hosszmérték; (pl.: px vagy %) szolgál.

Árnyékot is tehetünk egy-egy szövegrész alá a text-shadow: szín eltolás-x eltolás-y elmosás-sugara meghatározással. Az eltolások és a sugár számértékek! Alapesetben none az értéke.

Néhány ország esetén az írás nem balról jobbra (ltr), hanem jobbról balra (rtl) történik. A kettő közt a direction:-nal válthatunk, mely egy egész blokk elemre vonatkozik. Gyakran vele együtt jár az unicode-bidi: tulajdonság, mi az előbb megadott irányú blokkon belül képez embed és bidi-override esetén ellenkező irányt vagy (normal) nem tesz semmit. Engedelmetekkel ide sorolom még a white-space:, szóköz kezelő tulajdonságot is. Ha nowrap-ra állítjuk, akkor csak ott lesz sortörés, ahol azt <br />-rel jelöljük. A pre-vel gyakorlatilag egy <pre></pre>-t állítunk elő. Ha csak nem kimondottan szükséges, hagyjuk az alapértelmezett normal állapotban!

Legvégül pedig a betűszín tulajdonsággal zárnám soraim. Gondolom, mindenki tudja már, hogy color: tulajdonságról van szó. Ha mégsem lenne tiszta, az előző oldalakra visszalapozva megtalálható...

Ugrás a következő oldalra!

0 hozzászólás